Mea culpa. . .

... mea maxima culpa...
Lesöpörtem a hamut a burámról, és szégyellem magam tovább. Ollllyan ciki, hogy csóri blogot így elhanyagoltam.
Meg tudom okolni, kéremszépen... Télire leálltunk a munkálatokkal, de úgy istenesen. Se lóvé, se meleg, minden ajtónyitáskor éreztem a Vakondtúrás neheztelő sugarait; ő is majd' meggebedett vala a -4 fokban, ami benne uralkodott. Hát kinek van így kedve dógzani?!

DE!
Új tavasz, új kezdet! A többszörösére hízott májam dagasztja keblem; befejeztem egy fő projektet :)
Egy előző bejegyzésben említést tettem egy bojler akcióról, miszerint fessünk befőttesüveges-polcokat a vízmelegítőre! Na, végülis a Mr. Pató életstílusnak előnyei is vannak; bőven van időd átgondolni a terveidet. Mivelhogy a spááájz egyik felét mosókonyha funkcióval láttuk el, ez a felezés abban is megnyilvánul, hogy a bojler témája a vízi világ lett, a kockásabroszos polcok helyett. Férj kitalálta, legyenek halak, gazok, meg víz, 'szt jóvan :)
Elkezdődött az ötletelős-gyűjtögetős időszak. Mivel nagy Vavyan Fable fan vagyok, evidens volt, hogy ha már hal, akkor Halkirálynő! Felkerestem az éterben Szerelem Melindát, aki a Halkirálynőt papírra alkotta. Áldását adta az ötletre, hogy felfessem a bojlerre a művének -gyenge- másolatát, és innentől gördültek az események :) Íme, egy feleség szabad kezet kap, és belekezd eddigi -szó szerint- legnagyobb festményébe:

Kezdésnek be kellett szereznem egy kék akril sprayt, ez ezer néhányszáz Forintba fájt.
Bojler a biztonságos talajon megcsiszol, majd lealapoz szép kékre.

Felkerült :)

Az összes fellelhető akrilfestékkel, csokival, és cigarettával (pfuj-pfuj) felszerelkezik.

Eszköztár :)

Miután a nagy és erős Férfiak fellógatták a bojlert árnyalni kezdi a vizet, és a tengerfeneket.

Gazokat fest.

Felkeni a Halkirálynő alapjait, és "mi lesz ebből, jaj mi lesz ebből?!" szörnyülködésbe kezd.

Elvarázsolódik, és az ecset már magától mozog :)

Alakul... :)

Halkirálynő születik :)

A kedvenc Medúzám :)

Kiegészült egy "bénahallal".. :)

Buborékok, imádom a buborékokat :)

Finish... Lakkozásra várva.

Szóval elkészült. Megsirattam... Az első "gyerekem" :) Valahogy nem is zavart, hogy két napot a tériszonyom társaságában egy kislétrán toporogva töltöttem. Az sem, hogy utána napokig a combom és hátsóbb részeim kaján izomláz gyötörte. Imádtam csinálni, bár nem vagyok elégedett, az sosem... :) Mit szóltok? Kipróbáljátok? ;)

Ígérem, újra rendszeresen jelentkezem a Vakondtúrás alakulásának részletivel. Már van miről értekeznem... :)