Nézzünk körül! :)

Sziasztok!
Fróni tegnapi kommentje után (a romos házak felújításáról) megszületett bennem az elhatározás, hogy felfedjem a Vakondtúrás jelenlegi állapotát.
Kicsit skizofrén-szagúan én már az első naptól kezdve hófehér falakkal, és viruló muskátlikkal látom a Házat, és mikor feltettem a képeket a gépre, elszörnyedtem: tényleg ennyire lepukkant?! Sajnos (vagy nem sajnos) tényleg. Pluszban még ekkor döbbentem rá, hogy még mennyi munkánk lesz Vele, mire tényleg elérjük azt, hogy igazi kis ékszerdoboz legyen belőle. Öröm az ürömben: a blog hosszú életű lesz... ;)

Kezdjük az idegenvezetést hátulról:

• "Ez meg itt a kert!" Jó nagy területünk van. Egy kis (autó szélességű) első udvarral, egy nagyobb hátsóval (ezeket egybenyitjuk, hogy a Kutya is kiélhesse a rohangálási mániáját), s a fák közé lerakott ősrégi pallón túl még egy jó darabka földünk van, aminek egy részét már fel is szántattuk. Itt súgom meg, fogalmam sincs, hogy kell kertet művelni. Igazi falusi lány vagyok, de eddig ez mondjuk a favágásban-lócsutakolásban nyilvánult meg. Sebaj, barátkozom a gondolattal, és az Internet csodáinak köszönhetően már egy-két alapvető ismerettel is gazdagabb lettem.

A kép még tavasszal készült, a virágzó meggyfákkal.

A kora őszi hátsó udvar, hátul bújik a két bő termésű diófa. Ott, a pallón túl lesz a konyhakert, és a gyümölcsös

 :)

•  A Ház hátulról :) A leghátsó falra tervezzük a teraszt, olyan igazi kis eldugottra. Ez persze magával vonzza a tető meghosszabbítását is, de örülünk, mert így a vízveszélyes konyhafal is védve lesz. Iszonyatos állapotok uralkodnak - egyelőre - az udvart, valamint a ház "áutfitjét" tekintve. De azért ugye nem csak én látom bele a hangulatot? A kis kiugró részt nevezzük "Mérges Szemölcs"-nek. Természetesen Életem Párja volt a keresztapa; az első időkben nehezen barátkozott a kis kiszögelléssel. Jelzem, engem pont ez fogott meg a házban, bolondulok az olyan épületekért, ahol bármi megtöri a vonalakat. Legyen az egy kis tetőeltolás, vagy -csúcs (persze nem a giccses fajtából), egy télikert, vagy egy Mérges Szemölcs ;). (Továbbiakban MSZ) MSZ nálunk az előszoba szerepét fogja betölteni, és már most az egyik kedvenc helyiségem :) Ja, a téglalap, amit MSZ oldalán láttok, az pontosan 21 db üvegtégla helye :) Már nagyon várom, hogy beépítsük (hehe, előbb meg is kell venni a téglákat), és Bélát, a lepkeorchideámat áttelepíthessem elé :) Hű, de messze van az még...

A leendő terasz (leghátul) és MSZ is jól látszik :)

A kerti csap helye is megvan már.

A terasz majdani helye szemből, balról az istenifinom Parasztbarack fánk integet.

•  Elérkeztünk a Ház első részéhez. Nos, mint már említettem, az elején elkövettem egy hibát (amiért még mindig vezekelek) a fénykép elfelejtésével. Tehát most képzeletben photoshopoljátok le kérlek a bejárati ajtót, valamint az átlátszó villanyóradoboz-förmedvényt...

Oldalról. MSZ nagyon sokoldalú, a bejáratot is biztosítja. :)

Nemsokára elkészül az áram-teljesítmény-növelés, és akkor moshatok-porszívózhatok :)

Ugye milyen szerethető? Kapucsere, és egy kis smink után mégjobban :)

Hű... Rengeteg, és még több meló vár még bennünket. A falu "öregjei" lépten-nyomon azzal vidítanak, hogy "Egy falusi ház soha, de soha nem készül el, édeslányom!" Hm, hurrá, azért mi igyekszünk ;)

Persze biztosan gyorsabban, és simábban haladnának a dolgok, ha azt mondhatnánk; ennyink van a felújításra, egyben. Na nem panasz, csak tény: a havi kis minimálfizetéseket daraboljuk "ezt még kiszorítjuk belőle" kategóriákba. Ez a dög pénz, csak ez ne lenne ennyire meghatározó. Ettől, és a felújítás minden nyűgétől függetlenül maradat lehetne velünk fogatni, hisz itt van nekünk ez a kis rondaság, és benne a két kezünk (és az összes lepattant műkörmöm) munkája :) Na, szeretjük, na... :)